Bűnös harag―A pusztulás, amit okoz―6. rész Melyek a bűnös harag káros következményei?
(English version: “Sinful Anger – The Havoc It Creates (Part 6)”)
Ez a bejegyzés annak a sorozatnak a hatodik része, amely a harag témájával foglalkozik, különösen a bűnös haragéval. Az első rész egy általános bevezető a bűnös harag problematikájába. A második rész az első kérdéssel foglalkozott: Mi a harag?, a harmadik rész a második kérdéssel: Mi váltja ki a bűnös haragot?, a negyedik rész a harmadik kérdéssel: Kik a bűnös harag tárgyai?, míg az ötödik rész a negyedik kérdéssel: Melyek azok az elterjedt kifejezések, amelyek bűnös haragot tükröznek?
Ebben a posztban pedig az ötödik kérdést vizsgáljuk meg:
v. Melyek a bűnös harag káros következményei?
Először is azt kell megértenünk, hogy a dühkitöréseinknek ára van. A Biblia ezt világosan tanítja. A Jób 5:2a-ban ezt olvassuk: „Mert az ostobát megöli a bosszúság.” Így is mondhatnánk: „Az ostoba ember forró vére végső soron megöli őt.” Salamon, [az Úr Jézus Krisztus után] a legbölcsebb ember, világosabban nem is fogalmazhatott volna: „A nagy haragú ember fizessen bírságot” [Péld 19:19].
A lényeg a következő: ha utat adunk a bűnös haragnak, annak pusztító következményei lesznek. Ezek közül sorolunk fel hármat.
1. pusztító következmény: A bűnös harag távol tarthatja tőlünk az embereket
Egy szerző a dühös emberek társaságát egy időzített bomba ölelgetéséhez hasonlította, amelyről „soha nem tudhatod, mikor fog felrobbanni és téged darabokra zúzni.” A legjelentéktelenebb dolog is képes kiakasztani egy haragos embert. A haragos emberek nem hallgatnak az értelem hangjára. Úgy belemélyednek az üvöltözésbe, hogy nem hallják meg, amit a másik próbál mondani. Körülöttük lenni olyan, mintha tojáshéjakon lépkednénk. Ezért van az, hogy az emberek általában nem szeretnek közel kerülni a haragos emberekhez. Azért próbálnak távol maradni, mert nem akarják kitenni magukat a sértéseknek.
Nem csoda, hogy Salamon így figyelmeztetett a Példabeszédek 22:24-ben: „Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel.” Jákób pátriárka, aki pár évszázaddal Salamon előtt élt, röviddel halála előtt ugyanerről beszélt. Az 1Mózes 34-ből megtudjuk, hogy Jákób leányát Sikem, a sikemi uralkodó fia, megerőszakolta. Emiatt Simeon és Lévi, kontrollátlan és jogtalan haragjában, elpusztította a város teljes férfi lakosságát.
Halálos ágyán Jákób ezeket az ítélő szavakat szólta: „Simeon és Lévi testvérek, erőszak eszközei a fegyvereik. 6 Közösségükbe ne menj, lelkem, gyülekezetükkel ne egyesülj, dicsőségem! Mert embert öltek haragjukban, kedvtelésükben bikát bénítottak. 7 Átkozott haragjuk, mert erőszakos, és dühöngésük, mert elkeseredett. Szétosztom őket Jákóbban, elszélesztem Izráelben” [1Móz 49:5-7]. Nézzük meg, mit mondott a 6. vers első felében: A közelükbe se akarok kerülni! Miért? A bűnös haragjuk miatt!
Hány házasság megy tönkre a bűnös harag miatt, ami néha még arra is készteti az egyik felet, hogy továbbálljon? Salamon igaz szavai jutnak ismét eszünkbe: „Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban” [Péld 21:9]. Ugyanez az igazság fogalmazódik meg a Példabeszédek 25:24-ben is. Akár veszekedős feleségről, akár veszekedős férjről van szó, ennek a példabeszédnek a valósága sok házasságban jelen van!
A bűnös harag egyik következménye tehát ez: a haragos személy elszigeteltségben él. A hívők nem elszigeteltségre vannak elhívva. Inkább arra kell törekednünk, hogy mások számára áldás legyünk. De tegyük fel, hogy bűnös harag uralkodik rajtunk. Ebben az esetben nemcsak az elszigeteltségből fakadó nyomorúságot tapasztaljuk meg, hanem nem tudunk eleget tenni Istentől kapott felelősségünknek, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat.
Bizonyos esetekben az emberek a haragot eszközként használják arra, hogy másokat távol tartsanak maguktól. Ily módon próbálnak kontrollálni vagy manipulálni másokat. Hogyhogy? Ha másokat távol tartanak, nem kell másokkal kommunikálniuk, főleg azokkal, akiket megbántottak. Így mindenféle konfrontációt, vádaskodást, stb. el tudnak kerülni. Mivel pedig tudják, hogy az emberek igyekeznek távol maradni azoktól, akik bármelyik pillanatban kirobbanhatnak, arra használják a haragjukat, hogy távol tartsák maguktól az embereket.
Ha magányos vagy, érdemes feltenni ezt a két kérdést:
- A vérmérsékletem tartja-e távol tőlem az embereket?
- Tudatosan használom-e a haragomat mások távolságtartására?
Tartsuk hát észben, hogy a bűnös harag távol tarthatja tőlünk az embereket.
2. pusztító következmény: A bűnös harag negatívan befolyásolhat másokat.
Nézzük meg ismét a Példabeszédek 22-t. Ezúttal azonban a 24-25 verseket.
Példabeszédek 22:24-25 „Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, 25 mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát!”
Figyeljük meg a 25. verset, mely szerint „megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát”. Más szóval Salamon azt állítja, hogy a bűnös harag képes negatívan befolyásolni másokat, akár a gyermeknevelés terén is.
Képzeld el, hogy egy haragos szülő, és a gyermekeid egész nap a dühös magatartásoddal szembesülnek. Milyen negatív hatással volna ez rájuk? Arra vagyunk elhívva, hogy pozitív hatást gyakoroljunk másokra, különösen a gyermekeinkre! De vegyük észre, hogyan teszi a bűnös harag ennek épp az ellenkezőjét!
Tartsuk hát észben, hogy a bűnös harag negatívan befolyásolhat másokat.
3. pusztító következmény: A bűnös harag nagyobb bűnökhöz is elvezethet, akár gyilkossághoz is!
A Példabeszédek 29:22-ben ez áll: „A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el.” Emlékszünk Kainra, akit az Ábel iránti haragja végül annak meggyilkolásához vezetett [1Móz 4:6-8]? A Bibliában a legelső gyilkosságot egy testvér követte el a testvére ellen, mivel nem tudta kontrollálni a haragját! Még pedig úgy, hogy Isten ezekkel a szavakkal figyelmeztette Kaint, hogy a harag bűne eluralkodik felette, és hogy erősen ellen kell állnia: „a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta” [1Móz 4:7].
Bár lehet, hogy gyilkosságra nem vetemednénk, a bűnös haragunk több kárt is okozhat, mint azt eredetileg gondoltuk volna. Jó példa erre a bűnös beszéd, amely a kontrolálaltlan haragból fakad. A Példabeszédek 12:18 így figyelmeztet: „Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít.” Vegyük észre, hogy a bűnös szív szavai fojtogathatnak és bánthatnak másokat sokkal az után is, hogy elhangoztak. Noha nem ölünk meg másokat fizikailag, folyamatosan öldököljük őket a szavainkkal, csak mert nem tudjuk féken tartani a haragunkat.
Rendőri zsargonban az erőszakos cselekedetet néha „szenvedélyből elkövetett bűntettnek” nevezik, ami azt jelenti, hogy nem tervezték meg előre. Az ilyen bűncselekményeket általában hirtelen felindulásból követik el. Gyakran egy egyszerű vitatkozás is olyan sok további bűnhöz vezethet, beleértve a tettlegességet, a gyilkosságról nem is beszélve! Mindezt azért, mert nem tudjuk féken tartani a haragunkat! A haragos emberek hajlamosak elhamarkodni a dolgokat. Épp ezért kell a harag bűnét már csirájában elfojtani, és nem megvárni, míg elhatalmasodik!
Tartsuk hát észben, hogy a bűnös harag nagyobb bűnökhöz is elvezethet, akár gyilkossághoz is!
4. pusztító következmény: A bűnös harag arra is képes, hogy ártatlanokat is bántsunk.
Néha minket, szülőket, a zabolázatlan harag arra is rávehet, hogy–szóban vagy tettben–kisgyermekeket bántsunk. Íme egy rövid és fájdalmas történet, amely ezt az igazságot támasztja alá:
Miközben egy férfi az autóját fényezte, a négy éves fia fogott egy kavicsot, és a jármű oldalára vonalakat karcolt. A férfi dühében fogta a gyermek kezét, és többször rácsapott, de nem vette észre, hogy egy csavarkulcsot használt.
A kórházban a zúzódások következtében a gyermek mindegyik ujját elveszítette. A gyermek fájó tekintettel nézett az apjára, és azt kérdezte: „Apu, mikor nőnek vissza az ujjaim?” A férfi mélyen elszomorodott, és egy hang se jött ki a torkán.
Visszament a kocsijához, és többször belerúgott. De itt nincs vége. Összetörve a tettétől észrevette, mit karcolt az autóra a fia: „SZERETLEK, APU!” Másnap a férfi öngyilkos lett.
Ne jussunk arra a téves következtetésre, hogy soha nem szabad megfenyítenünk a gyermekeket. Ha szülőként nem gyakoroljuk a fegyelmezést (ahol szükség van rá), a Biblia azt bűnnek nevezi. Viszont az is bűn, ha a fegyelmezés kontrollálatlan haragból fakad, amire ez a történet jó példa. A Biblia nem jogosít fel a visszaélésre!
A lényeg az, hogy a bűnös harag arra is rávehet, hogy ártatlanokat is bántsunk. Tegyük fel például, hogy haragszunk valakire. Találkozunk egy másik személlyel, aki mond valami jót arról az illetőről, akire haragszunk. Ezért most az ellen az egyén ellen fordulunk, aki szépen beszélt az illetőről, hiszen úgy érezzük, hogy nem a mi oldalunkon áll! Más szóval a haragunk mást sújt [aki lehet, hogy éppen a barátunk], pusztán azért, mert nem támogatták a „jogos” haragunkat.
Vigyázzunk hát! A bűnös harag arra is képes, hogy még az ártatlanokat is megbántsuk.
5. pusztító következmény: A bűnös harag kivívhatja Isten ítéletét.
Íme a bűnös harag egy újabb súlyos következménye. Ezúttal az Úr Jézus szájából, amely a Hegyi beszédben hangzott el.
Máté 5:21-22 „Hallottátok, hogy megmondtatott a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette. 22 Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette, aki pedig azt mondja atyjafiának: Ostoba! – méltó a főtörvényszéki eljárásra; aki pedig azt mondja: Bolond! – méltó a gyehenna tüzére.”
A harag bűnös beszédhez vezet, amint azt az „ostoba” szó is jelzi, megvetést tükrözve. Az ilyen tettek pedig Isten ítéletét vonhatják magukra, ahogy azt kétszer is olvassuk a 21-22. versekben: „méltó arra, hogy ítélkezzenek felette”, hozzátéve a 22. versben, hogy „méltó a gyehenna tüzére.”
Noha azok, akik Isten valódi gyermekei, soha nem szembesülnek a pokol tűzével, Isten mégis megfegyelmezi gyermekeit, ha életüket a harag határozza meg. Azok pedig, akiket bűnös harag jellemez, szintén vizsgálják meg magukat, hogy valóban Isten gyermekei-e, hiszen továbbra is a bűn rabszolgáiként élnek, szemben azzal, amit a Róma 6:17-18 tanít.
A haragos emberek nem kerülhetik el Isten ítéletét. Miért? Mert a haragos lelkület büszke és lázadó lelkületre vall. Hogyan hagyhatná Isten jóvá a büszke és lázadó lelkületet? Isten az alázatos szívűekben gyönyörködik [Jak 4:6].
Egy másik oka annak, amiért Isten nem kedveli a haragos embereket az, hogy megfosztják őt a dicsőségétől. A haragos ember bíróként átveszi Isten szerepét. Pont ezt tette Simeon és Lévi, amikor megtámadták a sikemieket [1Móz 34:24-29]. Bár igaz, hogy Isten parancsolta az izraelitáknak, hogy az Ígéret földjére lépve irtsák ki a városokat, azt Isten vezetésével kellett volna megtenniük. Más szóval egy szent háborúról volt szó, amelyben Isten eszközként használta őket, hogy végrehajtsa a MAGA bosszúját azokon a népeken, amelyek annyit vétkeztek ellene.
Merőben különbözik ez attól, amikor emberek maguktól próbálnak helyrehozni egy rossz dolgot. Ebben az értelemben elveszi azt, ami Istent illeti, mégpedig a bűnös tettek megbosszulását. A Róma 12:19 világosan kijelenti: ’Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” – így szól az Úr.’ Nem foszthatjuk meg úgy Istent a dicsőségétől, hogy közben áldásaira pályázunk!
Tartsuk hát észben, hogy a bűnös harag magunkra vonhatja Isten ítéletét.
6. pusztító következmény: A bűnös harag kihathat a testi egészségre.
A Példabeszédek 14:29-30 azt mondja: „A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el. 30 A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.” Egy szerző, aki ezeket a verseket kommentálta, ezt írta: „A héber versfelépítés arra enged következtetni, hogy ez a ’türelmes’ szemben a ’türelmetlennel’ féle ellentét párhuzamban áll az ’élteti a testet” és ’rothasztja a csontokat’ közti ellentéttel.” Más szóval a harag és az indulat kárt okoz a testben, míg a türelem békességet és gyógyulást hoz.
Milyent találóak ezek a szavak: „A harag egy olyan sav, amely több kárt okoz az azt tároló edényben, mint bármiben, amire ráöntik!” A haragos emberek gyakran fizikai bántalmakat tapasztalnak [pl. magas vérnyomás, emésztési zavarok, stb.].
Tartsuk hát észben, hogy a bűnös harag kihathat a testi egészségünkre.
7. pusztító következmény: A bűnös harag kihathat az imádságainkra.
Pál ezt írta az 1Timóteus 2:8-ban: „Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül.” Ha úgy imádkozunk, hogy közben harag van a szívünkben, vétkezünk, ezért megtapasztaljuk a Zsoltárok 66:18-at, mely szerint „Ha álnok szándék lett volna szívemben, nem hallgatott volna meg az Úr.” Isten nem hallgatja meg azokat, akik makacsul ragaszkodnak bármilyen bűnhöz, beleértve a haragot! Habár az 1Timóteus 2:8 elsősorban férfiaknak szól, a haragos szívvel kapcsolatos alapelv mindenki imájára érvényes, és nem hallgattatik meg, akár férfi, akár nő imádkozik!
Péter pedig ezekkel a szavakkal figyelmezteti a férjeket: „És ugyanígy, ti férfiak is, megértően éljetek együtt feleségetekkel, mint a gyengébb féllel, adjátok meg nekik a tiszteletet mint örököstársaitoknak is az élet kegyelmében, hogy a ti imádkozásotok ne ütközzék akadályba” [1Pt 3:7]. Ha nem megértőek a feleségükkel szemben–amibe beletartozik a dühös lelkület is–, az megakadályozza a férjeket abban, hogy az imájuk meghallgatásra találjon.
Tartsuk hát észben, hogy a bűnös harag kihathat az imádságainkra.
Még sok következményt felsorolhatnánk ezen a héten kívül. De már ezek is fel kellene rázzanak, ha felismerjük, milyen végzetes kimenetelűek lehetnek a bűnös harag negatív következményei.
A következő bejegyzésben a hatodik és egyben utolsó kérdés megvizsgálásával zárjuk ezt a sorozatot: Hogyan szabadulhatunk meg a bűnös haragtól?