“Várom az URat, várja a lelkem, és bízom ígéretében”
Zsoltárok 130:5

Azt mondják, Istenre várni, hogy célját véghezvigye, a legnehezebb dolog a keresztyén életünkben. Van bennünk valami, ami inkább tenné a helytelen dolgot, minthogy várjon. A várakozás azonban, noha nehéznek tűnhet, az egyik módja annak, ahogy Isten munkálkodik rajtunk, hogy Fiához, Jézus Krisztushoz hasonlítsunk. A Zsoltárok 130-ban a zsoltáros türelmesen, reménnyel teli várta az Úr szabadítását, bízván az Ő szavában. Kövessük hát a példáját! Épp ezért ennek a blognak is az a célja, hogy segítsen türelmesen, reménnyel teli várakozni úgy, hogy erőt merítünk Isten Igéjéből a Szentlélek ereje által.

Istené legyen a dicsőség!