Boldogmondások – Bevezetés
(English version: “The Beatitudes – Introduction”)
Valószínűleg a legismertebb Jézus prédikációi közül a Hegyi beszéd. Három fejezetet ölel fel [Mt 5-7]. Ennek a prédikációnak az első része [Mt 5:3-12], amelyet gyakran boldogmondásoknak neveznek, nyolc jellemvonást sorol fel, amelyeknek minden, magát Krisztus követőjének valló személy életében jelen kell lennie. Ez a cikk bevezetőként szolgál ahhoz a sorozathoz, amely megvizsgálja a nyolc jellemvonást.
De még mielőtt vizsgálódásba kezdenénk, érdemes elolvasni az egész szakaszt.
Mt 5:3-12
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. 4 Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. 5 Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. 6 Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. 7 Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. 8 Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. 9 Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. 10 Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. 11 Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. 12 Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.
A Jézus nélküli emberek, természetüknél fogva, igyekeznek minden fajta gyengeséget elkerülni. Mégis, a Máté 5:3-12-ben felsorolt gyengeségeknek Jézus szerint jellemezniük kell a követőit. Miért? Azért, mert ez a fajta életvitel tapasztalja meg Isten áldásait, nyeri el elismerését még akkor is, ha ez az életvitel gúnyolódást vált ki a világból. Más szóval, Jézus egy, a fennálló normákkal ellentétes életvitelre hív bennünket.
A Máté 5:3-12-t gyakran nevezik boldogmondásoknak. A kifejezés a latin „beatus” szóra vezethető vissza, melynek jelentése „áldott”. Valaki „szép tulajdonságoknak” nevezte őket, amelyeknek Jézus igaz követőit jellemezniük kell. Egyetértek! Ebben a szakaszban nyolc tulajdonság sorakozik fel—a 10-12 versek egy jellemzőt írnak le, az üldöztetés alatti kitartást, noha a „boldog” szó mind a 10., mind a 11. versben szerepel.
Figyeljük meg, hogy mindegyik jellemvonás a „boldog” jelzővel van ellátva, amely kilencszer fordul elő. Némely fordításban „áldott” vagy „szerencsés” szó szerepel. De a „boldog” szó nem pont azt adja vissza, mint az „áldott”. Miért? Két okból.
1. ok: A boldogság arra utalhat, ahogy az ember érez. Az áldott szó viszont arra utal, hogy mit gondol Isten róla. Isten véleménye ez arról a személyről, akit a lelki szegénység, gyász, stb. jellemez. Ezért tartom az „áldott” szót jobb fordításnak.
2. ok: A másik ok, amiért nekem jobban tetszik az „áldott” az, ahogy a kultúránk értelmezi a boldogságot. A kultúra szerint a boldogság egy örömteli érzés, amit a földi körülmények váltanak ki. Azok viszont, akik áldottak, vagyis részesülnek Isten elismerésében, egy másik fajta örömet és boldogságot fognak érezni. Másfajta boldogság, mint amiről a világ beszél. Ez egy olyan érzés, amely abból fakad, hogy Isten örömét leli bennünk, és elismerését fejezi ki, függetlenül a földi körülményektől. A hívők még az üldöztetés és szenvedés idején is abban a pozitív állapotban vannak, amelyet Isten hagyott jóvá—még akkor is, ha nem éreznek boldogságot. Ezért nekem jobban tetszik az „áldott” szó.
De végső soron nem életbevágó, hogy áldottnak vagy boldognak nevezzük, ha megértjük a szó igazi jelentését.
Nos, a boldogmondások egy struktúrát képeznek. Mindegyik boldogmondás három elemből áll. Először is, ott van az áldás [„Boldogok”–Mt 5:3a]. Másodszor, ott van az ok, egy konkrét jellemvonás, amin az áldás alapul [„lelki szegények”–Mt 5:3b]. Végül pedig ott van egy jutalom, ami az adott tulajdonságért jár [„mert övék a mennyek országa”–Mt 5:3c].
Ez a boldogmondások központi üzenete: Megtapasztalni „a mennyek országának” áldásait most és majd a maguk teljességében a jövőben. A témát az a kifejezés határozza meg, amely a 3. és 10. versek végén szerepel: „övék a mennyek országa”. Az „övék” szó azt jelenti, hogy már a jelenben birtokolják azt.
Látod, a mennyek országának van egy jelen- és jövőbeli vonatkozása is. Ahogy Isten ígérte az Ószövetségben, a jövőbeli vonatkozás arra a fizikai országra utal, amelyet Jézus fog felállítani, amikor visszatér a földre. Az igazi hívők azonban, akik a király Jézus uralma és vezetése alatt élnek, már most megtapasztalhatnak bizonyos lelki áldásokat.
Fontos megérteni, hogy a mennyek országának áldásai csak azoknak jár, akik naponta megélik a nyolc jellemvonást a megtérésük és a Szentlélek lakozása következtében az életükben. Ez nem jelenti azt, hogy a hívők mindenkor tökéletes jelét adják ezeknek a tulajdonságoknak. Még akkor is, ha bennük lakik a Szentlélek, a hívők olykor nem így élnek.
De minden hívőnek, aki a király Jézus uralma alatt él itt a földön, arra az életvitelre kell törekednie, amelyet nemcsak a boldogmondások, hanem az egész hegyi beszéd leír. Noha a hívők soha nem érik el ezt a célt a mennyországnak ezen az oldalán, teljes szívvel erre kell törekedniük. Ahogy a néhai Haddon Robisnon mondta What Jesus Said About Successful Living c. könyvében [Mit mondott Jézus a sikeres életről], „Istent jobban érdekli az odaút, mint maga a csúcs. A cél megcélozása lesz maga a jutalom.”
Mindezeket figyelembe véve, nézzük meg az első boldogmondást a következő posztban! Addig is érdemes volna imádkozva végigolvasni őket, és kérni az Urat, hogy adja meg ne csak az akarást, hanem a képességet is, hogy folyamatosan ilyen életvitelre törekedj.