Az Úr irgalma végtelen

(English version: Amazing Grace – How Sweet The Sound)
Az egyik, ha nem a legismertebb keresztyén ének „Az Úr irgalma végtelen”, John Newton tollából. Newton, aki korábban meglehetősen bűnös életvitelt folytatott, olyan lenyűgözőnek találta a kegyelmet, hogy papírra vetette ezt a csodálatos dalt, amelyet nemcsak keresztyének, de sok nem-keresztyén is ismer.
Néhány évszázaddal korábban viszont, minthogy John Newton megírta volna ezt a dalt, annak igazságával nagyon azonosulni tudott volna egy férfi, aki élete utolsó órájában nyert kegyelmet. Az Úr Jézus hét feljegyzett kijelentése közül, amelyek a kereszten hangzottak el, az egyik egy megtérő bűnöshöz intézett vigasztaló kijelentés volt: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban” [Lk 23:43], és azt írja le, hogyan nyert kegyelmet egy ember az utolsó órában. Ezek a szavak Jézus szájából sok csüggedt léleknek nyújtottak reményt.
Ahogy a Lukács 23:39-43-ban feljegyzett történetből látjuk, soha nem késő a megtérő bűnösnek elfogadni Isten csodálatos üdvözítő kegyelmét. E történet alapján ismerkedjünk meg néhány igazsággal a megtéréssel, hittel, valamint az üdvözítő kegyelemmel kapcsolatban, majd nézzünk meg két alkalmazást.
I. A hamis megtérés jelei [39].
Ha megvizsgáljuk a meg nem tért gonosztevő tetteit, a hamis megtérésnek két jellemzőjét találjuk.
1. Nem féli Istent. „A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: „Nem te vagy a Krisztus?”” [Lk 23:39]. Még ebben az állapotban sem félte Istent. Sokan vannak így. Nem számít, mennyire megalázza őket Isten a körülmények által, ők mégsem félik az igazságos Istent, azaz nem félnek tőle eléggé ahhoz, hogy elforduljanak a bűneiktől.
2. Csak a földi áldásokra tekint. A meg nem tért tolvaj a Lukács 23:39-ben így folytatja: „Mentsd meg magadat és minket is.” Nem akart megszabadulni a bűneiből. Egyedül azt akarta, hogy megszabaduljon az aktuális szenvedéstől. Sokan hasonlítanak erre az emberre. Csak a földi javakért fordulnak Krisztushoz: oldja meg a gondjaikat, hozza helyre a kapcsolataikat, fogadtassa el őket másokkal, adjon gazdagságot, egészséget, jólétet. Ezek azonban nem a megfelelő okai a Krisztus követésének.
II. Az igazi megtérés jelei [40-42].
Ezzel szemben a megtérő gonosztevő tettei három jellemvonásról tesznek bizonyságot, amelyek az igazi megtérés jelei.
1. Valódi istenfélelem [40]. „De a másik megrótta, ezt mondva neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!”” [Lk 23:40]. A Máté 27:44 és Márk 15:32 szerint kezdetben mindkét bűnöző sértegette Krisztust. Az egyikük szíve azonban, Jézus szavainak és tetteinek nyomán elkezdett meglágyulni. Jézus még az ellenségeiért is imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” [Lk 23:34] és ez megindította a tolvaj szívét, ami egészséges istenfélelemhez vezetett [Péld 1:7]. Ez pedig azt eredményezte, hogy elforduljon a bűneitől.
2. A bűn beismerése [41]. „Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el.” [Lk 23:41] A megtérő gonosztevő nem a szüleit, a társadalmat vagy a körülményeket okolta a bűneiért. Teljes mértékben felelősséget vállalt a bűneiért, amit ezek a szavak igazolnak: „Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk”.
3. Egyedül Krisztustól vár szabadulást [42]. „Majd így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.”” [Lk 23:42] A megtérés önmagában senkit sem üdvözít. Azok, akik igazán megtérnek, nemcsak a bűneiktől fordulnak el, hanem azt is felismerik, hogy saját erejükből nem tudnak üdvözülni. Egyedül Jézustól remélnek bűnbocsánatot [ApCsel 20:21]. Épp ezt tette ez a megtérő bűnöző is.
Figyeljünk meg néhány igazságot, amely az Úrhoz intézett kérésében rejlik.
a. Hitt a feltámadásban. Noha Jézus a kereszten függött, a tolvaj teljesen meg volt győződve, hogy Jézus fel fog támadni a halottak közül, és egy nap Királyként visszajön, hogy létrehozza királyságát. Szavai – „amikor eljössz királyságodba” [Lk 23:42], világosan ezt az igazságot tükrözik. Az igazi hit képe!
b. Hitt az eljövendő ítéletben. Tudta, hogy a jövőben a bűnei miatt meg kell állni a Bíró Jézus előtt [ApCsel 17:30-31]. Ezért kérte, hogy „emlékezzél meg rólam”.
c. Nem a jó cselekedeteiben bízott az üdvösséget illetően. Nem azt mondta, hogy „emlékezzél meg a jó cselekedeteimről”, hanem azt, hogy „emlékezzél meg rólam”. Az üdvösséget illetően egy percig sem hagyatkozott a saját jó tetteire. Egyedül Jézustól várt szabadulást.
d. Nem a földi szabadulásra tekintett. Nem azt kérte Jézustól, hogy mentse meg a kereszthaláltól [ahogy a másik bűnöző tette], hanem hogy irgalmazzon meg neki az elkövetkező életben.
III. A Krisztusba vetett hit és az igazi megtérés következményei [43].
Az igazi megtérés és a Krisztusba vetett hit egyenes következménye volt Isten csodálatos, végtelen kegyelme. A Lukács 23:43 szerint „Jézus így felelt: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.”” Noha a megtérő gonosztevő egy távoli időpontban számított irgalomra, azt már ott rögtön elnyerte. Halálát követően nem kellett semmi jót tennie, vagy valamilyen büntetést elszenvednie. Ehelyett azonnal bűnbocsánatot nyert, ahogy a „ma” szó jelzi. Ez nem egy üres ígéret volt Jézus részéről, hiszen Isten nem hazudik [Tit 1:2]. Valóban, „[a]ki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.” [Róm 10:13]
Két alkalmazás.
1. Soha nem késő elfogadni Isten megbocsátó kegyelmét.
A megtérő gonosztevő klasszikus példája ennek az igazságnak. Ha még nem tértél meg és nem fordultál Krisztushoz, ne halogasd. Lehet, hogy most azt gondolod: „Túl rossz vagyok ahhoz, hogy bocsánatot nyerhessek.” Ha igen, ne csüggedj. Jézus vérében van elég erő, hogy megbocsásson minden bűnt. A kereszthalál és az azt követő feltámadás garantálja, hogy Isten gondoskodik rólunk, és megbocsátja MINDEN egyes bűnünket. Vagy lehet, hogy azt gondolod: „Kivárom az utolsó percet, és majd akkor rendezem a soraimat.” Az effajta gondolkodás több veszélyt is rejt.
a. Ha nem vagy kész most otthagyni a bűneidet, mi a garancia arra, hogy később kész leszel? Az idő múltával a szív csak jobban megkeményedik.
b. Nem tudod, mikor fogsz meghalni. Ne feledd, az egyik bűnöző a kereszten úgy halt meg, hogy bűnei átkerültek Krisztusra, míg a másik a bűneiben halt meg. Egy bölcs hívő egyszer azt mondta: „Van esélye annak, hogy a halálos ágyunkon térjünk meg, hogy senki se csüggedjen, de azért van csak egy esélyünk, hogy ne arra hagyatkozzunk.”
2. A hívővé válás nem garantálja a földi jólétet, de a nagyszerű mennyei életet igen.
A megtért gonosztevő nem szabadult meg a kereszt gyötrelmeitől, hiába nyerte el Jézus bocsánatát. Más szóval, a földi problémái nem oldódtak meg azzal, hogy Jézushoz fordult. Mivel azonban nem az evilági, hanem az eljövendő életben reménykedett, örömmel fogadta a sorsát.
Ugyanígy minden hívő igazi reménysége az eljövendő életről kell szóljon, amikor is Isten „letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” [Jel 21:4] Várjuk tehát örömmel „az új eget és új földet, … amelyben igazság lakik.” [2Pt 3:13]