A pletykálkodás bűne
(English Version: The Sin Of Gossip)
Morgan Blake, az Atlanta Journal sportújságírója ezt jegyezte fel:
„Halálosabb fegyver vagyok, mint a mozsárágyú süvítő lövedéke. Öldöklés nélkül nyerek. Otthonokat teszek tönkre, szíveket zúzok szét, életeket nyomorítok meg. Szelek szárnyán suhanok. Nincs az az ártatlanság, amely elég erős lenne, hogy engem eltántorítson. Nincs az a tisztaság, ami engem megfélemlítene. Nem vagyok tekintettel az igazságra, nem tisztelem az igazságosságot, nem irgalmazok a védtelennek. Áldozataim annyian vannak, akár a tenger fövenye, és gyakran olyan ártatlanok is. Soha nem felejtek, és ritkán bocsájtok meg. A nevem: pletyka.”
Micsoda élénk kép a pletykálkodás halálos erejéről! Visszafordíthatatlan károkat tud okozni!
Mi a pletyka?
Pletykálni azt jelenti, hogy mások háta mögött kritizáljuk vagy rágalmazzuk őket. Egyik szótár meghatározása szerint a pletykálkodó körbejár és haszontalanul fecseg.
A pletyka egy olyan fajta beszéd, amelynek célja az egyén jellemének megcsorbítása, hogy negatív színben tüntessük fel őt. Olyan beszéd, amely az illető háta mögött zajlik, nem előtte. A pletyka rombolja a jellemet, aláássa a hírnevet, elűzi a békességet, és számos kapcsolatot tönkretesz. Még a tőr sem tud olyan mély sebet ejteni, mint a pletykálkodó nyelv! Nem véletlen tehát, hogy a Bibliának olyan sok mondanivalója van ezzel a bűnnel kapcsolatban.
A pletyka által okozott károk
A Róma 1:29 a pletykálást a hitetleneket jellemző bűnök közé sorolja. A Példabeszédek 16:28 emlékeztet arra, hogy a „rágalmazás szétválasztja a barátokat is”. Nem csoda, hogy Isten ezekkel a szigorú szavakkal figyelmeztette népét már a 3Mózes 19:16-ban: „Ne terjessz rágalmakat néped között!… Én vagyok az Úr!”
Az alapvető probléma a pletykálással az, hogy visszafordíthatatlan károkat tud okozni.
A történet szerint a középkorban egy fiatalember elment egy szerzeteshez, és azt mondta:
– Vétkeztem, mert rágalmazó beszédet terjesztettem valakiről. Mit tegyek? A szerzetes így felelt: – Tégy egy tollat a város minden küszöbére. A fiatalember ekként cselekedett. Azután visszament a szerzeteshez, és kíváncsian kérdezte, hogy tehet-e még valamit.
A barát azt mondta: – Menj, és szedd össze a tollakat. A fiatalember azt felelte:
– Az lehetetlen! Eddigre a szél szétfújta őket az egész városban.
– Ugyanígy van ez a rágalmazó szavakkal is – mondta a szerzetes –, lehetetlen visszavonni őket. Ilyen hatása van a pletykának!
A pletyka ellenszere
A pletyka egyik ellenszerét a Példabeszédek 26:20-ban találjuk: „Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály.” Ahogy fa nélkül kialszik a tűz, úgy a viszály is megszűnik pletyka nélkül. Mint látjuk, a pletyka csak olyan környezetben virágzik, ahol fogékonyak rá. Ezért ha távol tartjuk magunkat a pletykák meghallásától, annak olyan következményekre, mint a viszálykodás, megtört kapcsolatok, stb, nem kerül sor.
A hívőknek soha nem szabadna olajat önteniük a pletykálódás tüzére. Az ilyen helyzetektől el kell határolódnunk. Nem könnyű, hiszen a pletykálás bűnének csábító ereje van, amint azt a Példabeszédek 26:22-ben is látjuk: „A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.” Ahogy nehéz nemet mondani egy finom falatra, ugyanúgy nehezünkre esik becsukni a fülünket a szaftos hírek előtt.
De ne feledjük: a pletykálás bűn, semmi kétség efelől! Az Úr gyűlöli a pletykát, ezért arra kell törekednünk, hogy ne hallgassuk meg a pletykát. Azt ugyan nem kontrollálhatjuk, ami mások száján jön ki, de azt minden bizonnyal igen, ami bemegy a fülünkbe. A száj is addig van nyitva, amíg nyitott fülekre talál. Tanítsuk meg a fülünket, hogy csukódjanak be a pletykák előtt.
A pletykáló személlyel két dolgot kell szeretetben, de határozottan megosztanunk:
- Bátorítsuk arra, hogy menjen oda a rágalmazott személyhez, és vele beszélje meg közvetlenül a dolgot.
- A jövőben nem érdekelnek a pletykák.
Azon kívül, hogy nem hallgatjuk meg a pletykát, van még két dolog, ami segíthet a pletykálással kapcsolatban.
Először is, fontos felismernünk, hogy ennek a bűnnek az alapja a mások iránti szeretet hiánya. Ha az egyén iránti szeretet meglankad vagy mindenestől megszűnik, hajlamosak vagyunk negatív fényben látni őket, ezért a rágalmazásukra is hajlamosabbak vagyunk. Ezért, ha szeretnénk elkerülni a pletykálás bűnét, vigyáznunk kell, hogy ne tápláljunk keserűséget mások iránt (Ef 4:29-32). Még ha meg is bántottak minket, és a rágalmazás egy fajta viszonzás lenne, akkor is bűn lenne. Nincs értelme megindokolni a tettünket. Isten a pletykálást bűnnek nevezi, és pont!
Másodszor, tegyük fel, hogy bajunk van valakivel. Ahelyett, hogy az illető háta mögött beszélnénk róla, legjobb, ha – minekutána magunkban (nem pedig nyilvánosan) imádkoztunk az üggyel kapcsolatban – egyenesen hozzá fordulunk. A Máté 18:15-ben ez áll: „Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt…” Habár ez a vers a gyülekezeti fegyelem kontextusába tartozik, a közvetlen intés alapelve követendő példa még nem-gyülekezeti tagok esetén is.
Lehet, hogy ez nem könnyű feladat, de hinnünk kell, hogy az Úr kellő erőt is ad a parancs megtartásához. Ezért azáltal, hogy személyesen és közvetlenül szembesítünk valakit a bűnnel, abban a reményben, hogy az illető megtér, megóvhatjuk magunkat mások rágalmazásától a hátuk mögött.
Egyikünk sem szeretné, hogy a háta mögött pletykáljanak róla. Tudjuk, milyen fájdalmat tud okozni. Akkor mi miért tennénk ilyent másokkal? Nem tehetünk másokkal olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk tegyenek.
Vegyük hát komolyan a pletykálás bűnét, és igyekezzünk gyakorlatba ültetni ezeket az alapelveket, ha nem szeretnénk ebbe a bűnbe esni. Ami még fontosabb: ha vétkesek vagyunk ebben a tekintetben, menjünk az Úr elé, és térjünk meg. Kérjük, hogy segítsen kitartóan a beszéd tisztaságára törekedni. Vigasztaljon minket a Biblia ígérete, miszerint „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1Jn 1:9). Isten megígérte, hogy „Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől” (1Jn 1:7).
A ma egy új kezdet lehetőségét rejti. Mostantól naponta törekedhetünk arra, hogy a Szentlélek erejére hagyatkozva távol tartjuk ajkainkat a rágalmazástól, és füleinket a pletykák meghallásától. Péter szavai legyenek a vezérfonalunk ezen a téren: „Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot” (1Pt 3:10).