A pénz szeretetében rejlő négy veszély

(English Version: 4 Dangers of Loving Money)
Egy idős humorista egy darabban bemutatta, hogyan válhat a pénz mindennél fontosabbá. A humorista ment az úton, amikor egy fegyveres rabló megtámadta és azt követelte:
– Pénzt vagy életet! – Hosszú szünet következett, és a humorista nem mozdult. A rabló türelmetlenkedni kezdett: – Nos? – A humorista azt felelte:
–Ne siettess! Még gondolkodom.
Lehet, hogy nevetünk ezen, de nem tapasztaltuk még, hogy ilyen hatalma lenne a pénznek felettünk? Nem csoda tehát, hogy a Biblia oly sok figyelmeztetéssel szolgál a gazdagság veszélyeit illetően. Több ezek közül egyenesen az Úr Jézus szájából származik. Íme néhány példa:
„Nem szolgálhatjátok egyszerre Istent és a Pénzt!” (Mt 6:24, Egyszerű fordítás)
„Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.” (Lk 12:15)
A Zsidókhoz írt levél szerzője szintén figyelmeztet: „Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van” (Zsid 13:5).
A pénz szeretetével kapcsolatos figyelmeztetések nyilván nemcsak az Újszövetségben fordulnak elő. Maga a tizedik parancsolat is a kapzsiság ellent int: „Ne kívánj” (2Móz 20:17).
A pénz utáni sóvárgás sok veszélyt rejteget. Az alábbiakban négy ilyen veszélyt vizsgálunk meg.
1. veszély: Arra késztethet, hogy inkább benne bízzunk, semmint Istenben
A gazdag ifjú, aki az örökélet után kutatva jött Jézushoz, jó példa erre (Mk 10:17-22). Igen szerette a pénzét, és nem szeretett volna megválni tőle. A végeredmény: otthagyta az örökélet szerzőjét, egy halálos ítélettel a maga feje fölött. Amikor a gazdag ifjú megáll a Bíró Jézus előtt, meg fogják menteni a javai, amelyekért elutasította a Megváltó Jézust?
Napjainkban, a tőzsdei bukások, gazdasági válságok, hirtelen munkahelyvesztések, becsődölt vállalkozások ellenére is sokan a bizonytalan gazdagságban bíznak, semmint a teljes bizonyossággal létező Istenben (1Tim 6:17). Nem csoda, hogy a Példabeszédek 11:4 egy időszerű figyelmeztetést közöl: „Nem használ a vagyon a harag napján”.
2. veszély: Már a jelen világban is sok szenvedést okozhat
A Biblia világossá teszi: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik” (1Tim 6:9). A még több pénz iránti kísértés arra készteti az embert, hogy sokat dolgozzon, elhanyagolja Istent és a családját, vagy éppen arra, hogy tisztességtelen úton szerezze meg a pénzt.
Joggal mondják, hogy a pénz egy olyan cikk, amellyel a világon mindent meg lehet venni, kivéve a boldogságot. Az egyik leggazdagabb személy, aki valaha élt, Rockefeller mondta: „Milliókat kerestem, de nem tettek boldoggá.” A szintén gazdag Henry Ford (a Ford autógyár alapítója) egyszer azt nyilatkozta: „Autószerelő koromban boldogabb voltam.” Még Salamon is, a Biblia leggazdagabb embere, azt mondta: „Édesen alszik, aki dolgozik, akár keveset, akár sokat eszik; a gazdagot ellenben nem hagyja aludni a jóllakottság” (Préd 5:11).
3. veszély: Nagyon önzővé tehet
Ha egyre többet akarunk, az természetszerűen azt eredményezi, hogy habozva engedjük ki a kezünkből, amink van, és görcsösen ragaszkodunk hozzá. Ez önzéshez vezethet: túl önzők leszünk ahhoz, hogy Isten munkájára (Hag 1) vagy mások szükségleteire (1Jn 3:16-18) adakozzunk.
Megfeledkezünk arról, hogy amikor megkeresztelkedtünk, a bankszámlánk is megkeresztelkedett! Megfeledkezünk arról, hogy minden pénzünk Istené. Mi csak sáfárok vagyunk afelett, amit Isten ránk bízott. Nem gondolunk arra, hogy ha Isten jóléttel áld meg minket, talán azért teszi, mert szeretné, hogy bőkezűbb adakozók legyünk, nem pedig azért, hogy nagyobb bőségben éljünk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ha szűkös körülmények között élünk, és Isten ellát javakkal, akkor ne változtathatnánk annak megfelelően az életkörülményeinken. Csak az ellen a hozzáállás ellen óvlak, mely azt mondja: „Mindenem, amim van, csakis az én jólétemet kell szolgálja.”
Jézus így figyelmeztetett: „Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon” (Lk 12:48). Bár elismerem, hogy ez a vers nem pusztán az anyagi javakra vonatkozik, az anyagiak terén ugyanúgy alkalmazandó!
4. veszély: Lehet, hogy figyelmünket az ideiglenesre fordítja, az örökkévalóságtól pedig elfordítja
A pénz szeretete elhomályosíthatja a látásunkat. A Márk 10:17-22-ben szereplő gazdag ifjú jó példa. Találkozása Jézussal jól illusztrálja, hogy a pénz, ami egy ideiglenes dolog, mennyire elvakíthatja az embert, és meggátolhatja abban, hogy örök gazdagságra leljen Jézusban.
Volt egy üzletember, akit meglátogatott egy angyal, és azt ígérte neki, hogy egy kérését teljesíteni fogja. A férfi a tőzsdei árfolyamokról kért egy előrevetítést egy évre előremenőleg. Ahogy a jövőbeli árakat és árfolyamokat tanulmányozta, eldicsekedett a terveivel és a növekvő vagyonával, amelyre az újonnan szerzett ismeretével kívánt szert tenni.
Akkor ránézett az újságra, és a gyászjelentések rovatban észrevette a saját képét. Elkerülhetetlen halálának fényében vajon tényleg olyan fontos volt a pénz?
Épp ez ellen intett Jézus a Lukács 12:13-21 példázatában. A szakasz egy olyan emberről szól, aki e világ gazdagságait tartotta szem előtt, és vak volt az örökkévalóság iránt, és Isten helyett a pénzt hajhászta. „Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?” Majd Jézus egy alkalmazással fejezte be: „Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag” (Lk 12:20-21).
Láttunk tehát a pénz szeretetéből fakadó négy nyilvánvaló veszélyt, amelyek ideiglenes vagy örök következményekkel járhatnak.
Hogyan győződhetünk meg arról, hogy mentesek vagyunk a pénz szeretetétől? Egyszerűen. Jobban kell szeretnünk Jézust, mint a pénzt. Folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat, hogy Jézus otthagyta a menny dicsőségét, hogy köztünk éljen, és meghaljon helyettünk, hogy mi bűnbocsánatot nyerhessünk. Meg kell értenünk, hogy semmi sem állhat közénk és Jézus közé, így a pénz sem. Minden földi kincs fölé kell helyeznünk Őt, hiszen a kincsnek amúgy sincs maradandó értéke e világ után. Jézust kell úrrá tennünk életünk minden területe felett. Folyamatosan a segítségéért kell kiáltanunk, hogy felülkerekedhessünk a pénz hatalmán.
Ha pedig ezt tesszük, Jézus, az Ő Szentlelke által ad nekünk erőt, hogy a pénzre a szolgánkként tudjunk tekinteni, nem pedig hagyni, hogy úrként az diktáljon nekünk. Jézus szabaddá fog tenni a pénz szeretetétől, hogy szerethessük Istent, és áldássá válhassunk mások számára, akik az Ő képmásai.
Mi lenne, ha megtanulnánk egy imádságot a Példabeszédek könyvéből, és naponta azt imádkoznánk és igyekeznénk alkalmazni?
„Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges” (Péld 30:8).
Nem érdekes, hogy ez az egyetlen imádság az egész Példabeszédekben? Nem egy gyakorlatias imádság?