A megváltozott élet—4. rész: Az őszinte szeretet három jellemzője
(English version: “The Transformed Life–3 Characteristics of Sincere Love”)
Lenyűgöző a Linux nyílt forráskódú operációs rendszere, az Ubuntu nevének jelentése.
Egy antropológus javasolt egy játékot egy afrikai törzs gyermekeinek. Egy fa mellé egy cukorkákkal és más édességekkel teli kosarat helyezett. A gyerekek a fától száz méterre kellett álljanak. Azt mondta, hogy aki leghamarabb ér oda, azé lehet az összes édesség a kosárból.
Amikor elhangzott a „Vigyázz, kész, rajt!”, tudod, mit tettek ezek a kisgyermekek? Megfogták egymás kezét, és együtt szaladtak a fához, elosztották az édességet, és jóízűen megették. Amikor az antropológus megkérdezte, miért így jártak el, ezt felelték: „Ubuntu”, ami arra utal: „Hogyan lehetne egyikünk boldog, ha mindenki más szomorú?” Ubuntu az ő nyelvükön azt jelenti: „Azért vagyok, mert mi vagyunk!”
Ez a szeretet—nem magunk, hanem a mások felé irányuló szeretet. A Biblia ismételten kitér erre a fajta szeretetre. A szeretet témája olyan életbevágó, hogy az Úr még a halála éjszakáján is azt hangsúlyozta a felső szobában, hogy milyen fontos szeretnünk egymást: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” [Jn 13:34-35]. Jézus őszintén szeretett minket. Semmi álarc nem volt rajta. Nekünk is így kell szeretnünk a többi hívőt. Ugyanakkor a szeretet azt is bizonyítja, hogy valóban Jézus tanítványai vagyunk.
Jézus világossá tette, hogy az életünket a mások iránti szeretet kell jellemezze, különösen a többi hívő iránt [Jn 15:12, 17]. Erről beszél Pál apostol is a Róma 12:9-10-ben, amikor azt mondja, hogy ha Isten irgalmából üdvösséget nyertünk, meg kell változzon az életünk [Róma 12:1-2].
Rögtön azután, hogy a lelki ajándékokról beszél a 3-8. versekben, Pál rátér a szeretet témájára. Szerintem logikus is. A Szentlélek ellát lelki ajándékokkal, amiket szeretettel mások javára kell fordítanunk. Máshol Pál azt hangsúlyozza, hogy szeretet nélkül a legjobb lelki ajándék sem ér semmit Isten szemében [1Kor 13:1-3].
Nézzük meg a kilencedik vers elejét: Azt mondja: „A szeretet képmutatás nélkül való legyen.” [Károli] A „képmutatás nélkül” kifejezés eredetije azt jelenti: „álarc nélküli”. Színpadi színészekre használták, akik különböző maszkokat használtak érzelmeik kifejezésére. Ha a színész örömteli érzelmeket akart kifejezni, egy mosolygós álarcot viselt, ha pedig szomorú érzéseket, akkor szomorú álarcot, a szerepnek megfelelően. A színész nem élte át a maszkok által kifejezett érzelmeket. Csak kifele mutatott egy szerepet.
Az egymás iránti szeretetünk kapcsán azonban Pál azt mondja, hogy nem tehetjük fel a szeretet maszkját. A szeretetünk őszinte, szívből jövő kell legyen! A szeretet és a képmutatás tehát nem járhat kéz a kézben. Két véglet. A hitvalló keresztyének is gyakran úgy járnak el, mint Júdás, aki hamis szeretettel csókolta meg Jézust. Íme egy író idevágó szavai:
„Nehéz szavakba önteni, milyen leleményes a legtöbb ember, amikor olyan szeretet kell kifejezzen, amellyel nem rendelkezik. Nemcsak másokat csapnak be, hanem magukat is, miközben meggyőzik magukat, hogy igazán szeretik azokat, akiket nemcsak elhanyagolnak, hanem valójában el is utasítanak.”
A farizeusok szakértői voltak az álarc viselésének, amellyel azt üzenték a világnak, hogy milyen kegyesek. Valójában viszont a szívük mélyén gonoszak voltak. Nem csoda, hogy Jézus gyakran képmutatóknak hívta őket, és elutasította vallásosságukat. Ő is szívből jövő szeretetre hív, akárcsak Pál, amikor azt mondja, hogy álarc nélkül szeressünk.
Majd Pál azzal folytatja, hogy ezt a szeretetet három dolognak kell jellemeznie.
1. jellemvonás: Az őszinte szeretet jellemzője a szentség
Miután felszólított, hogy szeressük a jót, Pál azt mondja a Róma 12:9 második felében, hogy „Iszonyodjatok a gonosztól.” Kicsit furcsának tűnhet, hogy egyszerre szólít fel szeretetre és gyűlöletre. A Biblia azonban pont ezt tanítja a szeretetről. Fontos, hogy tisztában legyünk a szeretet fogalmával, felismervén, hogy az nemcsak egy szentimentális érzés.
Tisztán kell látnunk a szeretet illetően. Ugyanaz az Isten, aki maga a szeretet, gyűlöli is a bűnt. Nekünk is ezt kell tennünk.
A régi metodista utazó prédikátorokról azt mondták, hogy semmit sem gyűlöltek, csak a bűnt. Komolyan vették a zsoltáros és Ámos próféta intő szavait: „Ti, akik szeretitek az URat, gyűlöljétek a gonoszságot!” [Zsolt 97:10] és „Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót” [Ámos 5:15].
A gyűlölni szó, amit Pál használ, nagyon erőteljes. Csak egyszer fordul elő az Újszövetségben, és egyik görög lexikon szerint azt jelenti: „undorral elfordulni valamitől, megvetni”. Az erős nemtetszés képét hordozza. Gyűlölnünk kell azt, amit a Biblia gonosznak mond. Nemcsak kerülnünk kell a gonoszságot, hanem gyűlölnünk, utálnunk és meg kell vetnünk. Ha nem gyűlöljük azt, ami gonosz, nem tudjuk szeretni azt, ami jó.
Sőt a gyűlölet arra kell késztessen, hogy egyrészt magunk is elfussunk tőle, másrészt szeretettel arra intsünk másokat, hogy ők is ezt tegyék. Nem állíthatjuk, hogy őszintén szeretjük a testvérünket, ha nem gyűlöljük azt, ami árthat nekik. Az őszinte szeretet arra törekszik, hogy megóvja őket. Szeretettel figyelmeztetnünk kell a bűn veszélyeire, és arra kell biztatnunk, hogy forduljanak el tőle, még akkor is, ha ezért az intésért árat kell fizetnünk.
Pál nem áll meg ott, hogy azt mondja, gyűlöljük a gonoszt, hanem azt is hozzáteszi, hogy tegyünk valami jót: „ragaszkodjatok a jóhoz.” A ragaszkodni szó azt jelenti: hozzá ragadni vagy hozzá tapadni valamihez. Hozzá kell ragadnunk ahhoz, ami jó, mégpedig a Biblia szerinti [Fil 4:8], nem pedig a saját véleményünk szerinti jóhoz. Gyakorlatban az őszinte szeretet arra késztet, hogy ragaszkodjunk a jóhoz a saját életünkben, és bátorítsunk másokat is, hogy ők is ragaszkodjanak hozzá. Ugyanaz az Isten, aki szereti az igazságosságot, gyűlöli is a bűnt. Mivel pedig a mások iránti szeretetünknek tükröznie kell Isten szeretetét, nekünk is gyűlölnünk kell, amit Isten gyűlöl, és szeretnünk, amit Isten szeret. Erre kell hát törekednünk a szívünkben és életünkben, és másokat is erre kell bátorítanunk.
Az őszinte szeretet első jellemvonása tehát az, hogy az egy szent szeretet. A továbbiakban Pál egy második jellemzőjét is bemutatja az őszinte szeretetnek.
2. jellemvonás: Az őszinte szeretet jellemzője a családias érzület.
A Róma 12:10-ben ez áll: „a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek.” A gyengéd szó a rokonok iránti és a barátok közti szeretetet írja le. Gondoskodó, családias érzelem. A gyülekezet egy család, nem csoda tehát, ha olyan szeretetet kell tanúsítanunk egymás iránt, mintha egymás testéből és véréből valók volnánk. Bor vízzé nem válik, tartja a mondás, amikor a családtagok hibáit elfedező szeretetről esik szó.
Ugyanígy, Krisztus kiontott vére által Isten családjába tartozunk, bármilyen háttérből is származzunk. Őbenne egyek vagyunk, és most már Isten családjába tartozunk. Isten háznépének neveztetünk [1Tim 3:15]. Ezért családias érzelmekkel kell egymás iránt viseltetnünk. Ez az őszinte szeretet második jellemvonása.
3. jellemvonás: Az őszinte szeretet jellemzője az alázat.
A Róma 12:10 utolsó szakasza így hangzik: „a tiszteletadásban egymást megelőzők” legyetek. Ha egymás iránt gyengédek vagyunk, akkor természetes számunkra, hogy mások tisztelete fontosabb a sajátunknál. Ahelyett, hogy a magunk tiszteletét keresnénk, másokat kell előtérbe helyeznünk. Ne a személyes tisztelet elnyerését tűzd célul, hanem mások tiszteletének hirdetését. Erre szól a felhívás: alázatos lelkületből fakadó szeretet.
Máshol Pál ugyanezt mondja: „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is” [Fil 2:3-4]. Miért? Mert Jézus is épp ezt tette [5-8]. Nekünk pedig utánoznunk kell Őt a mindennapjainkban.
Még a legkisebb dolog tekintetében is, mások szükségleteit kell előtérbe helyeznünk. Örülnünk kell mások felemelésének, és meg kell elégednünk azzal, hogy a háttérben maradunk. Így néz ki az alázatos szívből fakadó őszinte szeretet! Hogy mindig készen állunk a színfalak mögött maradni. Képzeljük el, hogy minden férj és feleség, szülő és gyermek illetve gyülekezeti tag arra törekedne, hogy másokat felemeljen az alázatos lelkületből fakadó szeretetük miatt! És képzeljük el, mennyivel inkább megdicsőülne Krisztus, ha szeretetünket alázat jellemezné!
Záró gondolatok.
Az őszinte szeretetet tehát szentség, családiasság és alázat kell jellemezze. Ezek nemcsak javaslatok. Parancsolatok, amelyeket komolyan kell vennünk. A szeretet hiányának súlyos következményei vannak, ahogy János, a szeretet apostola, mondta az 1János 2:9-11-ben: „9 Aki azt mondja, hogy a világosságban van, de gyűlöli a testvérét, az még mindig a sötétségben van. 10 Aki szereti a testvérét, az a világosságban van, és nincs benne semmi megbotránkoztató; 11 aki pedig gyűlöli a testvérét, az a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja, hova megy, mert a sötétség megvakította a szemét.” János szerint az egymás iránti szeretet az igazi megtérés bizonyítéka [V.ö. 1Jn 3:10, 1Jn 3:16-18].
Hogyan folytathatunk tehát egy őszinte szeretettel átitatott életet? Íme négy javaslat:
1. VISSZATÜKRÖZÉS. Folyamatosan tükröznünk kell a keresztet és az irgalmat, amelyet a sok bűnünk ellenére elnyertünk [Róma 12:1].
2. FÜGGŐSÉG. Folyamatosan a Szentlélektől kell függnünk, aki egyedül képes arra, hogy mások szeretetére indítson [Róma 12:2].
3. ELMÉLKEDÉS. Elmélkednünk kell az olyan szakaszok felett, mint az 1Korinthus 13:4-7, amely arra emlékeztet, hogy mik a biblikus szeretet jellemzői, és hogy bízzunk a Szentlélekben, aki felhasználja Isten igéjét az átformálásunkra.
4. CSELEKVÉS. Valahányszor alkalom adódik, jót kell tennünk másokkal, függetlenül az érzelmeinktől [Lk 6:27-31].
Tudom, hogy félünk szeretni másokat, mivel ebből fakadóan megsérülhetünk. A múltbeli tapasztalatok arra indíthatnak, hogy féljünk az ilyesmitől, és vonuljunk vissza. De azok, akik Isten irgalma és újjászületett voltuk miatt a mennyre tekintenek, vágyni fognak arra, hogy úgy szeressék egymást, ahogy a Szentlélek indítja. Ugyanaz a lelkület lesz bennük, mint azokban az afrikai gyermekekben, akik azt mondták: „Ubuntu”—azért vagyok, mert vagyunk.