A büszkeség veszélyei
(English version: “Dangers of Pride”)
1715-ben meghalt XIV. Lajos, Franciaország királya. Ez a király „nagynak” nevezte magát, és büszkén állította, hogy „Az állam én vagyok!” Uralkodása alatt az ő udvara volt a legnagyszerűbb Európában. Temetése szintén a nagyságát hivatott tükrözni, és az is elképesztő volt. Testét aranykoporsóba helyezték. Annak érdekében, hogy az elhunyt király grandiózusát még jobban kiemeljék, egyedül rá akarván irányítani a figyelmet, megparancsolták, hogy a katedrális nagyon tompa fényben legyen megvilágítva, és egy különleges gyertya legyen a koporsó felett. A temetésre sereglett hatalmas tömeg csendben várt. Akkor Massillon, Clermont későbbi püspöke lassan előrehajolt, kifújta a gyertyát és azt mondta: „Egyedül Isten nagy!”
Mindnyájunknak szüksége van erre a folyamatos emlékeztetőre: Egyedül Isten nagy. Egyedül ő méltó a magasztalásra és dicséretre. Ő a Teremtő. Mi pedig a teremtmények, akik imádatra vannak elhívva. Ahelyett azonban, hogy az igaz Istent imádnánk, magunkat kezdtük el imádni, mivel a bűn bukott áldozatai vagyunk, különösen a büszkeség bűnéé. Ha van bűn, ami az emberek lelkét jobban pusztítja, mint bármely másik bűn, akkor az a büszkeség. A büszkeség tagadhatatlanul egyetemes jellegű. Az is tény, hogy a büszkeség nem új keletű. Már az Éden kertjében megjelent.
Ebben a bejegyzésben öt kérdés felvetése és megválaszolása révén megnézzük a büszkeség veszélyeit és az azokra való gyógyírt.
1. Mi a büszkeség?
Egyszerűen fogalmazva a büszkeség az, amikor a porszem önmagát imádja. Az én saját magát helyezi a trónra–arra a trónra, amely jogosan egyedül Istent illeti. Figyeljük meg, ahogy Isten ezekkel a kijózanító szavakkal megfeddte a büszke Babilont, amely önmagát helyezte a trónra: „Bölcsességed és tudományod félrevezetett, amikor ezt gondoltad magadban: Csak én vagyok, rajtam kívül nincs más!” [Ézs 47:10b]
2. Mi a büszkeség forrása?
A környezet? A nehéz gyermekkor? Nem! Jézus a Márk 7:21-23-ban világos választ ad: „Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, 22házasságtörések, kapzsiságok, gonoszságok; valamint csalás, kicsapongás, irigység, istenkáromlás, gőg, esztelenség. 23Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek; s ezek teszik tisztátalanná az embert.” A büszkeség forrása a saját szívünk. Nem valami külső tényező, hanem inkább belső: valami, ami mindig a részünk–a szívünk!
3. Milyennek látja Isten a büszkeséget?
A büszkeség nem erény, ahogy némelyek állítják. Nem is gyengeség, ahogy mások mondják. Ez egy bűn–ahogy Isten állítja. A Példabeszédek 21:4-ben ez áll: „A gőgös tekintet és a kevély szív a bűnösök mécsese: vétek.” Ezt kell tehát megértenünk: a büszkeség BŰN. Mivel pedig bűn, természeténél fogva a szent Istennek gyűlölnie kell–és gyűlöli is, mint minden bűnt.
A Példabeszédek 16:5 azt mondja: „Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt.” Az utál szó olyasmire utal, ami undorító, utálatos és borzasztó, mint például a romlott étel. Ami azt illeti, a Szentírás azt sejteti, hogy az összes bűn közül, amit Isten utál, a büszkeség van az első helyen. A büszkeség áll az úgynevezett hét halálos bűn élén. Példabeszédek 6:16-19 „Hat dolgot gyűlöl az Úr, sőt hét dolog utálatos előtte: 17A nagyravágyó szemek, a hazug nyelv, az ártatlan vért ontó kezek, 18a gonosz terveket koholó szív, a rosszra sietve futó lábak, 19a hazugságot beszélő hamis tanú és a testvérek közt viszályt szító ember.” Még ezen a listán se tűri meg a büszkeség a második helyet! Nem csoda, hogy Isten gyűlöli.
4. Hogyan reagál Isten azokra, akiknek a szíve büszke?
Mivel ez egy bűn, és olyan utálatos a szemében, Isten ellene áll a büszkéknek. Miután azt mondja, hogy az Úr utálja a büszke szívet, a Példabeszédek 16:5 így összegez: „kezet rá, hogy nem marad büntetlen!” A Jakab 4:6-ban ezt olvassuk: „Isten a kevélyeknek ellenáll.” Ez azt jelenti, hogy ledönt mindenkit, akinek büszkeség van a szívben. Isten ezeket a szavakat intézte Edom büszke népéhez: „Megcsalt téged kevély szíved, mert sziklahasadékokban laksz, magasan van lakóhelyed, és ezt mondod magadban: Ki tud ledönteni a földre? 4Ha olyan magasra szállsz is, mint a sas, és ha a csillagok közé rakod is fészkedet, onnan is ledöntlek–így szól az Úr!” [Abd 1:3-4] Pontosan ezt teszi Isten azokkal, akiknek büszkeség lakik a szívükben. Ledönti őket. Az pedig egy fájdalmas bukás!
5. Mi a büszkeség ellenszere?
A büszkeségre egyetlen egy gyógyír van. Egy egyszerű gyógyír, amit maga Isten írt fel: alázat! Isten ezt mondja az Ézsaiás 66:2b-ben: „Hanem ez az, akit megbecsülök: ha valaki szelíd, megtört szívű, alázatos, szavaimat féli, és szívből tiszteli.” [Egyszerű ford.] A valóban alázatos személy az élet minden területén aláveti magát Isten igéjének, bármi is legyen az ár! Ez a személy pedig elnyeri Isten megbecsülését. Ezt ígéri Isten!
S. D. Gordon keresztyén szerző és előadó mondta:
„Minden ember életében van egy trónus. Amikor az én ül a trónon, Krisztus a kereszten van. De amikor Krisztus ül a trónon, az én a kereszten van.” Ki foglalja el a trónt az életedben–te magad? A családod? A pozíciód? Az otthonod? A tulajdonod? A kinézeted? A képességeid? Miért élsz? Ha eléred a leghőbb vágyat, mi lesz az? Istennek fog dicsőséget szerezni vagy magadnak? Mindnyájan kénytelenek vagyunk bocsánatot kérni Istentől, amiért bármi vagy bárki mást engedtünk a trónra helyette. Őszintén kérnünk kell, hogy adjon erőt megtérni és ismét Őt helyezni a trónra.
Istennek van egy fenti és egy lenti otthona, egy mennyei és egy földi, ahogy arról az Ézsaiás 57:15-ben értesülünk: „Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.” Keressük őszintén a Lélek segítségét, amint megtérünk büszkeségünkből, és alázatra törekszünk. Ily módon biztosak lehetünk abban, hogy az Úr földi hajléka a szívünkben lesz!